-
1 ενεστως
part. pf. к ἐνιστημι -
2 ενεστώς
-
3 ἐνεστώς
-
4 ενεστώς
(-ώτος), ώσα, ως 1. настоящий, нынешний;τό ενεστώς έτος — текущий год;
2. (ο) грам, настоящее время -
5 ἐν-ίστημι
ἐν-ίστημι (s. ἵστημι), hinein, dabei, darauf stellen, setzen; Hippocr.; στήλας ἐνίστη ἐς τὰς χώρας Her. 2, 102; χρυσᾶ ἀγάλματα ἐνέστησαν Plat. Critia. 116 d; οἷον ἡνίοχον εἰς αὐτὴν ἐνστήσας Polit. 266 e; αὑτὸν ἐκμάττειν τε καὶ ἐνιστάναι εἰς τοὺς τῶν κακιόνων τύπους Rep. III, 396 e; τοὺς ἱπποκόμους εἰς τοὺς ἱππέας Xen. Hipparch. 5, 6, vgl. 1, 6. Uebertr., τὸν νοῠν, τὴν διάνοιαν, den Verstand, die Gedanken worauf richten, Arist. – Häufiger im med. u. zwar – al aor. I. = act., ἄγαλμα ἐνστήσασϑαι, darin aufstellen, Poll. 1, 11; ἱστὸν ἐνεστήσαντο μεσόδμῃ Ap. Rh. 1, 563; δόμοισιν ἄκοιτιν, hineinbringen, 4, 97. Dah. einrichten, anstellen, unternehmen, ὅσαι τὸ πρᾶγμα τοῦτο ἐνεστήσαντο Ar. Lys. 268; οὐδὲν τῶν πραγμάτων ἐνεστήσασϑε οὐδὲ κατεσκευάσασϑε ὀρϑῶς Dem. 10, 21; 18, 193; ὁ τοιοῠτον ἀγῶνα ἐνστησάμενος 18, 4; öfter δίκην, κρίσιν, einen Proceß anstellen, Lys. u. a. Redner; πόλεμον, Pol. u. D. Sic. Auch praes. u. impf. so, ἐνίστατο τὴν περὶ Ἀκροκόρινϑον πρᾶξιν, er begann die Unternehmung gegen Akr., Plut. Arat. 16; ὑπὲρ οὗ νῠν ἐνιστάμεϑα τὴν διήγησιν Pol. 22, 15; πορϑεῖν ἐνίστατο τὰς πόλεις, er legte es darauf an, die Städte zu zerstören, D. Sic. 14, 53; fut., τίνα τὴν τοῠ βίου όδὸν ἐνστήσονται, welchen Weg werden sie einschlagen, Plat. Ax. 367 a. – Aehnl. ὀργὴν καὶ μῖσος ἐνεστ ήσαντο πρός τινα Pol. 1, 82, 9, Zorn u. Haß gegen Jem. beweisen. – Gew. b) mit aor. II. u. perf. act., darinstehen; λόχοις ἐνεστὼς ἤμ υνε χώρᾳ Eur. Suppl. 896; πύλαι ἐνεστᾶσι ἑκατόν, stehen, d. i. sind darin, Her. 2, 179; ἄγαλμα ἐνέστηκε 2, 91; ὕδωρ ἐνεστηκός, darin stehen gebliebenes Wasser, Theophr.; ἐν ῷ ἐκτυπούμενον ἐνίσταται Plat. Tim. 50 d, vgl. oben. Bes. ἐνίστασϑαι εἰς τὴν ἀρχήν, die Regierung antreten, Her. 3, 67 u. öfter; auch ohne Zusatz, ἄλλος ἐνί σταται βασιλεύς 6, 59; σέο ἐνεστεῶτος βασιλῆος 1, 120; ἔτι μιᾶς ἐνεστώσης δίκης, da noch ein Proceß anhängig gemacht ist, schwebt, Ar. Nubb. 779; ἐνεστηκυιῶν δικῶν Dem. 33, 14; Is. 11, 46 u. A.; ἐνεστηκότα πράγματα stehen den προγεγενημένα entgegen, Din. 1, 93; τὰ ἐνεστηκότα πράγματα, der gegenwärtige Stand der Dinge, Xen. Hell. 2, 1, 6; τὰ ἐνεστηκότα Pol. 2, 26, 3. 3, 15, 4; ὁ ἐνστὰς πόλεμος Isocr. 5, 2; Dem. u. A.; πόλεμος ἐνεστώς, der gegenwärtige Krieg, Pol. 1, 75, 2 u. öfter; ἤδη τῆς πολιορκίας δεύτερον ἔτος ἐνεστηκυίας, da die Belagerung schon das zweite Jahr dauerte, 7, 15, 2; τραυμάτων ἐνεστώτων, die da sind, Plat. Legg. IX, 878 b; ἐνισταμένου ϑέρους, mit Beginn des Sommers, Theophr. u. A.; bei den Gramm. ὁ ἐνεστὼς χρόνος, das Präsens. – c) sich entgegenstellen, bevorstehen, drohen; τοιούτων τοῖσι Σπαρτιήτῃσι ἐνεστεώτων πρηγμάτων Her. 1, 83; μείζονος ἐνίστατο πολέμου καταρχή Pol. 1, 71, 4; – sich widersetzen, Widerstand leisten, τοῖς ποιουμένοις Thuc. 8, 69; ἀλλ' ἔτι ἐνέστηκε τὸ τῶν πολλῶν, ὅπως μή – Plat. Phaed. 77 b; τοῖς εἰρημένοις ἐνστῆναι Isocr. 5, 39; οἱ δὲ ἐνιστάμενοι ὡς οὐκ – Arist. Eth. 10, 2, 4; ταῖς ἐπιβολαῖς Pol. 2, 46, 4; πρός τι, Plut. Aristid. 3; τινὶ πρός τι, Jemand in Bezug auf Etwas, Marc. 22. Bes. bei den Rhetorikern u. in der Gerichtssprache, gegen Etwas protestiren, Instanz machen, vgl. Arist. rhet. 2, 25. Bei den Römern das Intercediren der Volkstribunen, Pol. 6, 16, 4 u. Plut. öfter; τῇ φυγῇ Plut. Lucull. 13; τινί, Jemanden bedrängen, verfolgen, Pol. 3, 97, 1; auch wie instare = antreiben, Plut. Lac. apophth. p. 240; von Flüssigkeiten auch = gerinnen, fest werden, Diosc., Medic.
-
6 ἐνίστημι
ἐνίστημι 2 aor. ἐνέστην, ptc. ἐνστάς; pf. ἐνέστηκα, ptc. ἐνεστηκώς and ἐνεστώς; mid. fut. ἐνστήσομαι (Eur., Hdt.+; also Just., D. 142, 2 ‘begin, enter upon’; pf. ptc.: Tat. 26, 1; Ath. 27, 2). In our lit. only intr. and esp. in ref. to circumstances prevailing or impending, with contextual stress on the temporal feature of someth. taking place in a sequence.① to take place as an event, be here, be at hand, arrive, come. 2 Ti 3:1; in past tenses be present, have come ἐνέστηκεν ἡ ἡμέρα τοῦ κυρίου the day of the Lord has come 2 Th 2:2 (cp. Phlegon: 257 Fgm. 36, 6 Jac, ἐνστάσης τῆς ἡμέρας τοῦ γάμου=when the wedding day came; PGM 13, 364 ὅταν ἐνστῇ ἡ ἡμέρα; Jos., Ant. 12, 175 ἐνστάσης τῆς ἡμέρας=when the day came; s. Goodsp., Probs. 179f; but BWarfield, Exp. 3d ser., 4, 1886, 37 and AOepke, TW II, 540 favor mng. 2).② to be present as condition or thing at the time of speaking, be now, happen now ὁ καιρὸς ὁ ἐνεστηκώς (Polyb. 1, 60, 9; 21, 3, 3; Jos., Ant. 16, 162; pap) the present time Hb 9:9; cp. 1 Cl 55:1. ὁ αἰὼν ὁ ἐνεστώς the present age Gal 1:4. ἡ ἐνεστῶσα ἀνάγκη the present or current distress 1 Cor 7:26 (so REB; NRSV mg.; for a difft. view s. 3 below). ἐνεστώς fairly oft. in contrast to μέλλων (Sext. Emp., Adv. Math. 2, 193; Philo, Plant. 114; Tat. 26, 1; Ath. 27, 2) ἡ ἐ. χάρις IEph 11:1. ἐνεστῶτα, μέλλοντα Ro 8:38; 1 Cor 3:22; B 1:7; 4:1; 5:3; 17:2.—EBurton, Gal. ICC, 432f.③ to be about to occur, w. connotation of threatening, be imminent, be impending (Hdt.; Polyb. 3, 97, 1 ‘press hard’; PGM 13, 1049; LXX; Jos., Ant. 4, 209) ἡ ἐ. ἀνάγκη the impending distress 1 Cor 7:26 (‘impending crisis’ NRSV); B 17:2 (but for both of these s. 2; for 2 Ti 3:1 s. 1).—DELG s.v. ἵστημι. M-M. TW. -
7 ενιστημι
(fut. ἐνστήσω, aor. 1 ἐνέστησα; для неперех. - med., см. 6 - 12: aor. 2 ἐνέστην, pf. ἐνέστηκα и ἐνέσταα)1) (где-л.) устанавливать, ставить(στήλας ἐς τὰς χώρας Her.; χρυσᾶ ἀγάλματα Plat.)
2) расставлять3) ставить во главе, назначать начальником4) med. предпринимать, устраивать, начинать(πρᾶγμα Arph., Dem.; ὁδόν Plat.: ἀγῶνα Dem.; πόλεμον Polyb., Diod.; τέν περὴ Ἀκροκόρινθον πρᾶξιν Plut.; ποιεῖν τι Diod.)
5) med. выказывать, проявлять(ὀργέν καὴ μῖσος πρός τινα Polyb.)
6) med. становиться, aor. и pf. стоять, быть, находитьсяπύλαι ἐνεστέασι πέριξ τοῦ τείχεος ἑκατόν Her. — вокруг стены имеется сто ворот;τραυμάτων ἐνεστώτων Plat. — при наличии, т.е. в случае нанесения ран7) med. наступать, начинаться, aor. и pf. наступить, оказатьсяτοῦ ἐνεστῶτος μηνός Dem. — с наступлением месяца;
τοιούτων ἐνεστεώτων πρηγμάτων Her. — при таком положении дел;ὅ ἐνεστὼς или ἐνστὰς πόλεμος Aeschin., Dem., Arst., Polyb.; — вспыхнувшая, т.е. нынешняя война (ср. 9);κατὰ τὸν ἐνεστῶτα καιρόν Arst. — в настоящий момент, пока что;τὸ ἐνεστὸς νῦν Arst. — настоящее время, текущий момент;περὴ οὗ νῦν ὅ λόγος ἐνέστηκε Arst. или πρὸς ἃ ἐνέστηκεν ὅ λόγος Plut. — то, о чем идет теперь речь8) med. вступать, приступать(εἰς τέν ἀρχήν Her.)
λοχοις ἐνεστώς (v. l. ἐφεστώς) Eur. — вступив в ряды войск;ἐνεστεῶτος βασιλῆος Her. — с воцарением (нового) царя9) med. предстоять, надвигаться, т.е. угрожать(ὅ πόλεμος ὅ ἐνστὰς τῇ πόλει Isocr. - ср. 7)
ἐνεστηκυιῶν αὐτοῖς τῶν δικῶν Dem. — так как, им предстоит судебный процесс10) med. напирать, теснить(τοῖς πολεμίοις Polyb.)
τινὰ ἐνστησόμενον τῇ φυγῇ ἀποστέλλειν Plut. — посылать кого-л. для преследования бегущих11) med. противодействовать, противиться, сопротивляться(τινί Thuc., Isocr., Dem., Polyb., Plut. и πρός τι Plut.)
αὐτὸν ἠμυνάμην ἐνστάς Lys. — я дал ему отпор12) med. возражать(τινι и πρός τι Arst.)
τὰ τοιαῦτα ἐνιστάμενοι Arst. — те, кто выдвигает подобные возражения;ἐὰν εἷς ἐνίστηται τῶν δημάρχων Polyb. — если один из народных трибунов (Рима) заявит протест;οὐδεὴς ἐνέστη Plut. — никто не возразил -
8 настоящий
настоящ||ийприл1. (теперешний) ἐνεστώς, τωρινός, παρών:в \настоящийее время σήμερα, τώρα· \настоящийее время грам. ὁ ἐνεστώς·2. (истинный, подлинный) ἀληθινός, ἀλη-θής, πραγματικός, γνήσιος:\настоящийий человек πραγματικός ἄνθρωπος. -
9 ἐνίστημι
ἐνίστημι, causal in [tense] pres., [tense] fut.and [tense] aor. 1 [voice] Act., and [tense] aor. 1 [voice] Med.:—A put, place in,ἵππον ἐν λίθοις ἐνιστάναι X.Eq.Mag.1.16
;στήλας ἐνίστη ἐς τὰς χώρας Hdt.2.102
; εἰς αὐτὴν (sc. τὴν πόλιν)ἡνίοχον ἐνστῆσαι Pl.Plt. 266e
; τοὺς ἱπποκόμους εἰς (i.e. amongst)τοὺς ἱππέας ἐ. X.Eq.Mag. 5.6
: c. dat.,ἱστὸν ἐνεστήσαντο μεσόδμῃ A.R.1.563
.2 in Law, institute an heir,ἐ. κληρονόμους τοὺς υἱούς PMasp.151.75
(vi A. D.).3 [tense] aor. 1 [voice] Med., also, begin,ὅσαι τὸ πρᾶγμα τοῦτ' ἐνεστήσαντο Ar.Lys. 268
; ; ὁ τοιοῦτονἀγῶν' ἐνστησάμενος Id.18.4
; ἐ. τὸ πρᾶγμα, Lat. rem instituere, Arist. Pr. 951a28;ἀρχὰς τῆς γενέσεως Thphr.HP7.10.4
; ὀργὴν καὶ μῖσος πρός τινα ἐνστήσασθαι to begin to show.., Plb.1.82.9;πρᾶξιν Plu. Arat.16
: c. inf., D.S.14.53.4 ἐνστήσασθαι τὸ μέγεθος determine the size, Ph.Bel.50.29.B [voice] Pass., with [tense] aor. 2, [tense] pf., and [tense] plpf. [voice] Act.:—to be set in, stand in, ;ἐν τῷ νηῷ Hdt.2.91
: abs.,πύλαι ἐνεστᾶσι ἑκατόν Id.1.179
, cf. Pl.Ti. 50d, etc.2 enter upon, take possession of, Foed. Delph.Pell.2
B 14.II to be appointed,σοῦ ἐνεστεῶτος βασιλέος Hdt.1.120
, cf. 6.59;ἐς ἀρχήν Id.3.68
;ἐς τυραννίδας Id.2.147
.III to be upon, threaten, c. dat. pers., ; ; in war, press hard,τινί Plb.3.97.1
: abs., begin, [τοῦ θέρους] ἐνισταμένου Thphr.HP9.8.2
;ἐνισταμένου τοῦ ἐνιαυτοῦ LXX 3 Ki.12.24
; to be at hand, arise,ὁ τότ' ἐνστὰς πόλεμος D.18.89
, cf. 139, Plb.1.71.4;τοῦ πολέμου πρὸς Φίλιππον ὑμῖν ἐνεστηκότος Aeschin.2.58
: esp. in [tense] pf. part., pending, present,μιᾶς ἐνεστώσης δίκης Ar.Nu. 779
, cf. Is.11.45, D.33.14;ὁ νῦν ἐνεστηκὼς ἀγών Lycurg.7
; soοὐδενὸς ἡμῖν ἐνεστῶτος πρὸς αὐτούς PStrassb.91.21
(i B.C.); of Time, instant, present, τοῦ ἐνεστῶτος μηνός Philipp. ap. D.18.157; ἡ ἐνεστῶσα κακία, ἀνάγκη, PPetr.2p.60, 1 Ep.Cor.7.26;κατὰ τὸν ἐ. καιρόν Arist.Rh. 1366b23
;ἀγαθὸν ἐνεστὼς ἢ μέλλον Stoic.3.94
; cf.ἐνεστάναι τὸν πάντα χρόνον ὡς τὸν ἐνιαυτὸν ἐνεστηκέναι λέγομεν Apollod.Stoic.3.260
.2 esp. Gramm., ὁ ἐνεστὼς (sc. χρόνος ) the present tense, Stoic.2.48, D.T.638.22, A.D.Pron.58.7, al.; also the state of completion expressed by the perfect tense,Id.
Synt.205.15: also in [tense] aor., τοῦ ποτὲ ἐνστάντος when the moment has arrived, Plot.4.3.13; τὰ ἐνεστηκότα πράγματα present circumstances, X.HG2.1.6; soτὰ ἐνεστῶτα Plb.2.26.3
.IV stand in the way, resist, block,τοῖς ποιουμένοις Th.8.69
;τῇ φυγῇ Plu.Luc.13
;τῇ αὐξήσει Id.Rom.25
;πρὸς πᾶσάν τινι πολιτείαν Id.Arist.3
, cf.Marc.22: abs., stand in the way, Th.3.23; in argument,ἐνέστηκεν ὃ νυνδὴ Κέβης ἔλεγε Pl.Phd. 77b
; ὁ ἐνεστηκώς the opponent in a lawsuit, SIG45.28 (Halic., v B.C.).2 in Logic, object,τῷ καθόλου Arist.Top. 157b3
;πρὸς τὸν ἔξω λόγον Id.APo. 76b26
: abs., Id.Rh. 1402b24,al.;ἐ. ὅτι.. Id.APr. 69b6
;ὡς.. Id.EN 1172b35
, A.D. Synt.176.23.3 of the Roman tribunes, exercise the right of intercessio, veto, Plb.6.16.4, Plu.TG10,al.V of fluids, congeal, freeze,ὕδωρ ἐνεστηκός Thphr.CP5.13.1
; become impacted in, ἐνιστάμενον ἐπὶ τὰ τοῦ στομάχου στενά (sc. γάλα) Dsc.Alex.26.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐνίστημι
-
10 ἐνίστημι
ἐν-ίστημι, (a) hinein, dabei, darauf stellen, setzen. Übertr., τὸν νοῠν, τὴν διάνοιαν, den Verstand, die Gedanken worauf richten; act., ἄγαλμα ἐνστήσασϑαι, darin aufstellen; δόμοισιν ἄκοιτιν, hineinbringen. Dah. einrichten, anstellen, unternehmen; öfter δίκην, κρίσιν, einen Prozess anstellen. Auch praes. u. impf., ἐνίστατο τὴν περὶ Ἀκροκόρινϑον πρᾶξιν, er begann die Unternehmung gegen Akr.,; πορϑεῖν ἐνίστατο τὰς πόλεις, er legte es darauf an, die Städte zu zerstören; fut., τίνα τὴν τοῠ βίου όδὸν ἐνστήσονται, welchen Weg werden sie einschlagen. Ähnl. ὀργὴν καὶ μῖσος ἐνεστ ήσαντο πρός τινα, Zorn u. Haß gegen j-n beweisen. Gew. (b) darinstehen; πύλαι ἐνεστᾶσι ἑκατόν, stehen, d. i. sind darin; ὕδωρ ἐνεστηκός, darin stehen gebliebenes Wasser. Bes. ἐνίστασϑαι εἰς τὴν ἀρχήν, die Regierung antreten; ἔτι μιᾶς ἐνεστώσης δίκης, da noch ein Prozess anhängig gemacht ist, schwebt; τὰ ἐνεστηκότα πράγματα, der gegenwärtige Stand der Dinge; πόλεμος ἐνεστώς, der gegenwärtige Krieg; ἤδη τῆς πολιορκίας δεύτερον ἔτος ἐνεστηκυίας, da die Belagerung schon das zweite Jahr dauerte; τραυμάτων ἐνεστώτων, die da sind; ἐνισταμένου ϑέρους, mit Beginn des Sommers; bei den Gramm. ὁ ἐνεστὼς χρόνος, das Präsens. (c) sich entgegenstellen, bevorstehen, drohen; sich widersetzen, Widerstand leisten; τινὶ πρός τι, j-m in Bezug auf etwas. Bes. bei den Rhetorikern u. in der Gerichtssprache: gegen etwas protestieren, Instanz machen. Bei den Römern das Intercedieren der Volkstribunen; τινί, j-n bedrängen, verfolgen; auch wie instare = antreiben; von Flüssigkeiten: gerinnen, fest werden -
11 instans
īnstāns, antis, PAdi. (v. insto), I) = ενεστώς, was eingetreten ist, gegenwärtig, tempus (Ggstz. tempus praeteritum u. tempus consequens), Cornif. rhet. u. Quint. – subst., īnstāns, antis, n., im Augenblick Eintretendes, unmittelbar Bevorstehendes, Gegenwärtiges (Ggstz. futurum), Cic.: u. so Plur. īnstantia, ium, n. (Ggstz. praeterita, futura, vetusta [längst Vergangenes], recentia [eben Vergangenes]), Cic. u.a.; vgl. Nipperd. Tac. ann. 4, 69. – II) drängend, drohend, bestürmend, dringend, zudringlich, angelegentlich, in exprobrando et coarguendo acer atque instans (gestus), Quint. 11, 3, 92: gestus instantior, Quint.: species instantior, Tac.: petitor instantissimus et molestissimus, Augustin. epist. 130, 15: instantior cura, Tac.
-
12 χρονος
ὅ1) времяὁ μυρίος или μακρὸς κἀναρίθμητος χ. Soph. — бесконечное время;
τοῦ χρόνου τὸν πλεῖστον Thuc. — большую часть времени;τὸν δι΄ αἰῶνος χρόνον Aesch. — вековечно;ὅ πρὴν (πάρος, πρόσθεν или ἄλλος) χ. Soph. — прежнее время, прошлое;ὅ λοιπὸς χ. Soph., Xen. — последующее время, будущее;χρόνου περιϊόντος или ἐπιγιγνομένου Her. и ἐν χρόνῳ Aesch. — с течением времени, спустя некоторое время;ἀνὰ и ἐς χρόνον Her. — впоследствии;διὰ χρόνου Thuc. — по истечении некоторого времени, Arph. в течение некоторого времени, немного, Soph. от времени до времени;διὰ πολλοῦ χρόνου Her. и διὰ μακρῶν χρόνων Plat. — через большие промежутки времени, но διὰ πολλοῦ χρόνου Arph. и ἐν πολλῷ χρόνῳ Plat. в течение долгого времени;ὅ χ. διὰ χρόνου προὔβαινέ μοι Soph. — день уходил у меня за днем, т.е. время шло;(ἐπὴ) χρόνον Hom., Her., Thuc. — в течение известного времени;ἐντὸς χρόνου Her. — по истечении некоторого времени, т.е. в близком будущем;τοῦ λοιποῦ χρόνου Soph., Arph. — впредь, отныне;τοῦ χρόνου πρόσθεν Soph. и πρὸ τοῦ καθήκοντος χρόνου Aeschin. — преждевременно;ἀφ οὗ χρόνου Xen. — с тех пор как;ποίου χρόνου ; Aesch. — с какого времени?;πόσου χρόνου ; Arph. — как долго?2) время, пораτοῦ ἔτους χ. Xen. — время года;
χ. βίου Eur. — продолжительность жизни, век;ἥβης χ. Eur. — пора юности;ὅ ἐνεστηκὼς или ἐνεστὼς χ. Sext. — настоящее время;ὅ μέλλων χ. Sext. — будущее время;τρίμηνος χ. Soph. — трехмесячный промежуток;δεκέτης χ. Soph. — десятилетие3) возраст(χ. ἀνθρώπων Soph.)
χρόνῳ μείων γεγώς Soph. — младший4) промедление, задержка(χρόνον ποιεῖν Dem.)
χρόνους ἐμποιεῖν Dem. — откладывать, отсрочивать;χρόνον ἔχειν Theocr. — долго тянуться5) грам. глагольное время6) стих. просодическое время, количество гласного или слога -
13 время
врем||яс1. ὁ χρόνος, ὁ καιρός:с течением \времяени μέ τόν καιρό, σύν τῶ χρόνω· в любое \время ὁποτεδήποτε, ὁποιαδήποτε ῶρα (или στιγμή)· некоторое \время тому́ назад πρίν ἀπό λίγο, πρίν λίγο καιρό· У меня нет \времяени зайти́ к вам δέν εὐ-καιρῶ νά σᾶς ἐπισκεφθώ·2. (час, срок) ἡ ῶρα:сколько (сеи́час) \времяени? τί ῶρα εἶναι·,· отложить на неопределенное \время ἀναβάλλω ἐπ· ἀόριστον в короткое \время σέ σύντομο διάστημα, σέ σύντομο χρονικό διάστημα·3. (пора, период) ἡ ὠρα, ἡ ἐποχή, ὁ καιρός:рабочее \время ἡ ὠρα τῆς δουλειάς· \время посева ἡ ἐποχή τῆς σπορᾶς· в иочно́е \время τίς νυχτερινές ὠρες· в летнее \время τό καλοκαίρι, τό θέρος· \время года ἡ ἐποχή τοῦ Ετους·4. (эпоха) ὁ χρόνος, ὁ καιρός, ἡ ἐποχή:во все \времяена σ· ὀλους τους καιρούς, σ' ὀλες τίς ἐποχές, σ'όλα τά χρόνια· в прежнее \время ἄλλοτε, παλιότερα· не отставать от \времяени δέν μένω πίσω ἀπό τήν ἐποχή·5. грам. ὁ χρόνος:настоящее \время ὁ ἐνεστώς· бу́ду-щее \время ὁ μέλλων прошедшее \время ὁ παρελθών (χρόνος)· ◊ \время не ждет ὁ καιρός ἐπείγει (или βιάζει)· в то \время как... τόν καιρό πού..., τή στιγμή πού..., καθ· δν χρόνον...· от \времяени до \времяени ἀπό καιρό σέ καιρό, κατά καιρούς· тем \времяенем ἐν τῶ μεταξύ, ὡς τόσο· в течение этого \времяени σ· αὐτό τό διάστημα· в последнее \времяτόν τελευταίο καιρό· со \времяенем μέ τόν καιρόν, σύν τῶ χρόνω· \время покажет ὁ καιρός θά (τό) δείξει· как ты провела \время? πῶς πέρασες;, τί ἔκανες;· приятно провести́ \время περνώ (τόν καιρό μου) εὐχάριστα· продлить \время спорт. παρατείνω τήν ὠρα, δίνω παράταση· показать рекордное \время спорт. ἐπιτυγχάνω χρόνο ρεκόρ. -
14 текущий
теку́щ||ий1. прич. от течь·2. прил перен (настоящий) παρών, τρεχούμενος, τρέχων, ἐνεστώς:\текущийие дела τά τρέχοντα ζητήματα· двадцать второе число́ \текущийего месяца στίς είκοσιδύο τρέχοντος· в \текущийем году́ τό τρέχον ἔτος, ἐφέτος· \текущий момент ἡ σημερινή κατάσταση· \текущий ремонт ἡ μικρο-επισκευή· ◊ \текущий счет ὁ τρεχούμενος λογαριασμός. -
15 ενεστώτας
ο см. ενεστώς 2 -
16 instans
īnstāns, antis, PAdi. (v. insto), I) = ενεστώς, was eingetreten ist, gegenwärtig, tempus (Ggstz. tempus praeteritum u. tempus consequens), Cornif. rhet. u. Quint. – subst., īnstāns, antis, n., im Augenblick Eintretendes, unmittelbar Bevorstehendes, Gegenwärtiges (Ggstz. futurum), Cic.: u. so Plur. īnstantia, ium, n. (Ggstz. praeterita, futura, vetusta [längst Vergangenes], recentia [eben Vergangenes]), Cic. u.a.; vgl. Nipperd. Tac. ann. 4, 69. – II) drängend, drohend, bestürmend, dringend, zudringlich, angelegentlich, in exprobrando et coarguendo acer atque instans (gestus), Quint. 11, 3, 92: gestus instantior, Quint.: species instantior, Tac.: petitor instantissimus et molestissimus, Augustin. epist. 130, 15: instantior cura, Tac. -
17 ἐνίστημι
+ V 0-1-0-1-11=13 1 Kgs 12,24x; Est 3,13f; 1 Ezr 5,46; 9,6; 1 Mc 8,24M: to begin [abs.] 1 Kgs 12,24x; ἐνεστώς present 2 Mc 3,17; current (with subst. indicating a period of time) Est 3,13fἐνεστῇ to be at hand, to arise 1 Mc 8,24; to be, to exist 2 Mc 4,43πολέμου μὴ ἐνεστηκότος ἡμῖν when in fact there is no war threatening us 1 Mc 12,44 Cf. HELBING 1928, 275; →TWNT -
18 текущий
επ.από μτχ,1. τωρινός, ο ενεστώς, ο παρών, ο τρέχων•текущий год το τρέχον έτος•
момент η τωρινή (παρούσα) στιγμή.
2. καθημερινός•-ие дела οι καθημερινές υποθέσεις ή δουλειές•
-ие заботы καθημερινές φροντίδες.
|| τακτικός, κανονικός•текущий ремонт η τακτικήεπισκευή•
текущий счёт ο τρέχων λογαριασμός (καταθέτη).
-
19 μέσος
μέσος, η, ον, also Arc. (v. ἰμέσος, μεσακόθεν); [dialect] Ep. [full] μέσσος (also [dialect] Aeol., Sapph.1.12, IG11(4).1064b32, and Lyr., Pi.P.4.224, and sts. in Trag., E.HF 403 (lyr.), S.OC 1247 (lyr.), Tr. 635 (lyr.), Ant. 1223, 1236, Fr.255.5), [dialect] Boeot., Cret. [full] μέττος, IG7.2420.20 (iii B. C.), GDI 5000 iiA b 2 (v B. C.):—middle, in the middle,I of Space, esp. with Nouns, of the middle point or part,μ. σάκος Il.7.258
;ἱστίον 1.481
; οὐρανός zenith, Od.4.400; μ. ἀπήνης from mid chariot, S.OT 812; ἐν αἰθέρι μ. in mid-air, Id.Ant. 416; μ. μετώπῳ in the middle of the forehead, PRyl.128.30 (i A. D.): in Prose freq. preceding the Art.,κατὰ μέσον τὸν σταθμόν X.An.1.7.14
; ἐν μ. τῇ χώρᾳ ib.2.1.11; ἐκ μ. τῆς νήσου, κατὰ μ. τὴν νῆσον, Pl.Criti. 113d, 119d; ἐπὶ μέσου τοῦ τμάματος at the middle point of the segment, Archim.Aequil.1.6; ἁ ἐπὶ μέσαν τὰν βάσιν ἀγομένα (sc. εὐθεῖα) ib.12: sts. following the Noun,ἐν τῇ ἀγορᾷ μέσῃ D.29.12
: less freq. midmost, central, of three or more objects,μ. ὁδός Thgn.220
, 331; ὁ μ. [δάκτυλος] Pl.R. 523c; τὸ μ. στῖφος the central division of the army, X.An.1.8.13; μέσον, τό, centre,ἡ ἐπὶ τὸ μ. φορά Iamb.Protr.21
.b with a Verb, ἔχεται μ. by the middle, by the waist, prov. from the wrestling-ring, Ar.Eq. 387 (lyr.), cf. Ach. 571 (lyr.), Nu. 1047, Ra. 469;μέσην λαβόντα Id.Ach. 274
, cf. Hdt.9.107, D.53.17;ὁ πέπλος ἐρράγη μ. Philippid.25.5
.c c. gen., midway between,ἑνὸς καὶ πλήθους τὸ ὀλίγον μ. Pl.Plt. 303a
(also μ. ἐπ' ἀμφότερα, ibid.):—S. hasμέσος ἀπὸ [τοῦ κρατῆρος] τοῦ τε πέτρου OC 1595
.2 of Time, Hom. only in phrase μέσον ἦμαρ midday, Il.21.111, Od.7.288, Pi.P.9.113;μέσαι νύκτες Sapph.52
, Hdt.4.181, X. An.7.8.12, etc.;θέρευς ἔτι μέσσου ἐόντος Hes.Op. 502
;χειμῶνος μέσου Ar.Fr.569.1
;μ. ἡμέρα Hdn.8.5.9
; μ. ἡλικία middle age, Pl.Ep. 316c: soμέσοι τὴν ἡλικίαν E.Ep.5
; μέσος ἀκμῆς v.l. in Theoc.25.164.3 metaph., impartial, Th.4.83, PLond.1.113(1).27 (vi A.D.).b inter-mediate, freq. c. gen.,μ. τις γέγονα χρηματιστὴς τοῦ τε πάππου καὶ τοῦ πατρός Pl.R. 330b
;ψιλὸν μὲν τὸ π ¯, δασὺ δὲ τὸ φ ¯, μέσον δὲ ἀμφοῖν τὸ β ¯ D.H.Comp.14
(v. infr. d); ἡ τρίτη καὶ μ. τῶν εἰρημένων δυεῖν ἁρμονιῶν ib.24; ὁ μ. χαρακτήρ ib.21; indeterminate, Luc.Par.28; τὰ μ. things indifferent (neither good nor bad), Stoic.3.135, al.; of words such as τύχη, EM626.38; ζῴδια (neither lucky nor unlucky) Vett.Val.93.9;μ. δίαιτα Diocl.Fr.141
, cf.Sor.1.46.c Gramm., of Verbs, middle, Eust. 1846.30, etc.; μ. διάθεσις, σχήματα, A.D.Synt.226.10, 210.18; μ. ἐνεστώς present middle, ib.278.25.d Gramm., of consonants, Lat. mediae, i. e. β ¯ γ ¯ δ ¯, D.T.631.23: but also of semi-vowels, Pl.Phlb. 18c: of accent, ὀξύτητι καὶ βαρύτητι καὶ τῷ μέσῳ, i. e. the circumflex, Arist. Po. 1456b33.II middling, moderate,1 of size, μέσοι ὀφθαλμοί, ὦτα, γλῶττα, Id.HA 492a8,33, b31; μ. μεγέθει ib. 496a21, PPetr.1p.37 (iii B. C.); μ. alone, of middle height, PGrenf.2.23 (a) ii 3 (ii B. C.), POxy. 73.13 (i A. D.), etc.2 of class or quality,πάντων μέσ' ἄριστα Thgn. 335
; (lyr.);μ. ἐν πόλει Phoc.12
; μ. ἀνήρ a man of middle rank, Hdt.1.107;μ. πολίτης Th.6.54
;τὰ μ. τῶν πολιτῶν Id.3.82
(soτῶν ἀνὰ πόλιν τὰ μ. Pi.P.11.52
); οἱ μ., between οἱ εὔποροι and οἱ ἄποροι, Arist.Pol. 1289b31, 1295b3; οἱ μ. πολῖται ib. 1296a19; τὸ μ. ib. 1295b37; μ. [πολιτεία] ib. 1296a7;ὁ μ. βίος Luc.Luct.9
; mediocre, Pl.Prt. 346d; τῶν ἑταιρῶν αἱ μ. Theopomp. Com.21. Adv. μέσως, ἱκανόν fairly adequate, Phld.Rh.2.4S.III μέσον, τό, midst, intervening space, mostly with Preps.,a ἐν μέσσῳ, = ἐν μεταιχμίῳ, Il.3.69,90;ἐν τῷ μ.
in the midst,Ev.Matt.
14.6; ἡ 'ν μέσῳ [μοῖρα] σῴζει πόλεις the middle class, E.Supp. 244: withoutἐν, ἔμβαλε μέσσῳ Il.4.444
;ἔνθορε μέσσῳ 21.233
;μέσσῳ ἀμφοτέρων 3.416
, 7.277;τῶνδέ τ' ἐν μ. πεσεῖν E.Ph. 583
;ἐν μ. λόγους ἔχειν Id.Hel. 630
;μῆκος ἐν μ. χρόνου A.Supp. 735
;χρόνος οὑν μ. E.Ph. 589
(troch.); τὰ ἐν μ. what went between, S.OC 583; οἱ ἐν μ. λόγοι the intervening words, Id.El. 1364, E.Med. 819;κλίνης ἐν μ. Id.Hec. 1150
; ἐν μ. ἡμῶν καὶ βασιλέως between us and him, X.An.2.2.3;σοφίας καὶ ἀμαθίας ἐν μ. Pl.Smp. 203e
; ἐν μ. νυκτῶν at midnight, X.Cyr.5.3.52; ἆθλα κείμεν' ἐν μέσῳ offered for competition (cf. infr. b), D.4.5, cf. Thgn.994, X.An.3.1.21; ἡ τιμὴ ἐν τῷ μέσῳ ἔστω deposited with the court, Herod.2.90: without ἐν, καὶ μέσῳ πάντες καὶ χωρὶς ἕκαστος both collectively and severally, IG12(5).872.27,31,38, al. ([place name] Tenos): in pl.,κεῖτο δ' ἄρ' ἐν μέσσοισι Il.18.507
;ἐν μέσοισ' Xenoph.1.7
; ἐν μέσῳ εἶναι τοῦ συμμεῖξαι to stand in the way of.., X.Cyr.5.2.26; ἡ γὰρ θάλαττα ἐν τῷ μ. is an obstacle, Id.Ath.2.2;οὐδεὶς ἐν μέσσῳ γείτων πέλεν Theoc.21.17
;οὐδὲν ἂν ἦν ἐν μ. πολεμεῖν ἡμᾶς D.23.183
; cf. ἰμέσος.b ἐς μέσον, ἐς μ. ἀμφοτέρων, freq. in Hom. for ἐς μεταίχμιον, Il.4.79, 6.120; ἀνδρὶ δὲ νικηθέντι γυναῖκ' ἐς μέσσον ἔθηκε deposited her as a prize (cf. supr. a), 23.704;ἐς μ. δεικνύναι τινί τι Pi.Fr.42.3
; ἐς μ. ἵεσθαι, ἐλθεῖν, παρελθεῖν, S.Tr. 514 (lyr.), Theoc.22.183, Plu. Agis9;ἐς μέσον ἀμφοτέροισι.. δικάσσατε Il.23.574
; ἐς τὸ μ. φέρειν bring forward publicly, Hdt.4.97, D.18.139;ἐς τὸ μ. λέγεσθαι Hdt. 6.129
; ἐς μ. Πέρσῃσι καταθεῖναι τὰ πρήγματα to give up the power in common to all, Id.3.80; ἐς μ. τὴν ἀρχὴν τιθεὶς ἰσονομίην ὑμῖν προαγορεύω ib. 142.c ἐκ τοῦ μέσου away,ἐκ μ. ἀνελεῖν D.10.36
, 18.294; [χειρόγραφον] ἦρκεν ἐκ τοῦ μ. Ep.Col.2.14
, cf. Arr.Epict.3.3.15; also ἐκ μ. a half,ἔτη ὀκτὼ καὶ ἔνατον ἐκ μ. Th.4.133
; also ἐκ μ. κατῆστο remained in the middle, i. e. neutral (cf.ἐκ 1.6
fin.), Hdt.3.83, cf. 4.118, 8.22,73.d διὰ μέσου between,τὸ διὰ μ. ἔθνος Id.1.104
;διὰ μ. ποιεῖσθαι X.Cyr.6.3.3
; διὰ μ. γενέσθαι intervene, of an event, Th.4.20: c. gen.,διὰ μέσου τῆς πόλεως ῥεῖ ποταμός X. An.1.2.23
; διὰ μ. ῥεῖ τούτων ποταμός ib.1.4.4, etc.;τὸ τούτων διὰ μ. Pl.Lg. 805e
; also οἱ διὰ μέσου the middle party, the moderates, Th. 8.75, X.HG5.4.25; τὸ διὰ μ. the middle class, Arist.Pol. 1296a8; of Time,ὁ διὰ μ. χρόνος Hdt.9.112
; ἡ διὰ μ. ξύμβασις an interim agreement, Th.5.26; διὰ μέσου, as a figure of speech, use of parenthesis, Hdn.Fig.p.95S.e ἀν (ὀν) τὸ μ. in the midst, Alc.18.3, Xenoph.1.11, Thgn.839; ἀνὰ μέσον midway between, Arist.HA 496a22, Antiph. 13, Theoc.22.21, etc.;ἀνὰ μ. τοῦ ναοῦ καὶ τοῦ βωμοῦ GDI2010
(Delph.), cf. PTeb.13.9 (ii B. C.), al.;θρὶξ ἀνὰ μέσσον Theoc.14.9
; ; also ἀνὰ μέσον φέρε, = μετρίως, Men.531.18.f κατὰ μέσσον, = ἐν μέσῳ, Il.5.8, 16.285, etc.: c. gen., κὰδ δὲ μέσον τάφρου καὶ τείχεος ἷζον between, 9.87.2 μέσον, τό, difference, τὸ μ. πρὸς τὰς μεγίστας καὶ ἐλαχίστας the average between.., Th.1.10; πολλὸν τὸ μ., πολὺ τὸ μ., the difference is great, Hdt.1.126, E.Alc. 914 (anap.); τὸ μ. οὐδὲν τῆς ἔχθρης ἐστί there is no middle course for our enmity, Hdt.7.11.3 middle state, mean,τὸ μ. καὶ τὸ εὖ Arist.EN 1109b26
; ποιήματα μέσα, opp. ὀγκώδη, in the (correct) mean, Phld.Po.5.5. Adv. -ως, ἀναστρέφεσθαι Id.Rh.1.155S.
4 in Logic, τὸ μ. the middle term of a syllogism, opp. τὰ ἄκρα, Arist.APr. 66a30; also ὁ μ. (sc. ὅρος) ib. 25b33.5 Math., middle terms in a proportion, Euc.6.16; μέση, or μέση (μέσος) ἀνάλογον a mean proportional (straight line or number), ib.13, 17, 8.11, 12, al.;μέσης εὕρεσις Arist.de An. 413a19
, Metaph. 996b21; μέση medial, a specific kind of irrational (straight line), Euc.10.21, al.; μέσον ὀρθογώνιον ([etym.] χωρίον) medial rectangle (area), ib.24, al.6 Astron., ὁ διὰ μέσων τῶν ζῳδίων κύκλος the ecliptic, Hipparch.1.9.3,4, Gem.2.21, Ptol.Alm.2.7: without κύκλος, Eudox. ap. Arist.Metaph. 1073b20, Hipparch.1.9.12; simply,ὁ διὰ μέσων D.L.7.146
; but, ὁ μέσος [κύκλος] the equator of a rotating sphere, Arist.Metaph. 1073b30.7 μέσα, τά, = μέζεα, Blaes.p.191 K.b = κοιλία 1.3, Herod.Med. ap. Orib.5.27.3, Gal.14.732: sg., Heph.Astr.1.1 (v.l. τὰ μέσα Cat.Cod.Astr.8(2).45).8 Μέσον, τό, one of the law-courts at Athens, Phot., Sch.Ar.V. 120.9 οὐ τοῖς μέσοις τῆς βίας χρωμένη no ordinary force, Hierocl.p.15 A.IV μέση, ἡ, as Subst., v. μέση.V Adv. μέσον, [dialect] Ep. μέσσον, in the middle, Il.12.167, Od.14.300: c. gen., between,οὐρανοῦ μ. χθονός <τε> E.Or. 983
(lyr.), cf. Arr.Epict.2.22.10; in the midst of,μ. τῆς θαλάσσης LXX Ex.14.27
;μ. γενεᾶς σκολιᾶς Ep.Phil.2.15
: also in pl., (lyr.), cf. Nic.Fr.74.26.2 regul. Adv.μέσως, πόλεώς τ' οὐ μ. εὐδαίμονος E.Andr. 873
, cf. Hec. 1113, Isoc.9.23; καὶ μ. even in a moderate degree, even a little, Th.2.60; μ. ἔχειν πρός or περί τι to be in the mean.., Arist.EN 1105b28, 1119a11;θερμότερον ἢ κραυρότερον ἢ μ. ἔχον Eub.7.1
, cf. Sosip. 1.53; μ. βεβιωκέναι in a middle way, i. e. neither well nor ill, Pl.Phd. 113d;μ. μεθύων Men.226
; μ. διατιθέναι in an intermediate way, D.H. Comp.14.b Gramm., in the middle voice, A.D. Synt.276.21.VI irreg. [comp] Comp.μεσαίτερος Pl.Prm. 165b
: [comp] Sup.μεσαίτατος Hdt.4.17
, Arist.Mu. 392b33, Gem.9.3, etc.; poet.μεσσότατος A.R.4.649
, Man. 6.373. (Cf. Skt. mádhyas 'middle', Lat. medius, etc.) -
20 παράτασις
A extension or continuance of or in time, S.E.P.3.107, Ptol. Tetr.75 ; χρονικὴ π. Procl.Inst.50 ;ἐπιθυμία.. μετὰ προκοπῆς τινος καὶ παρατάσεως Stoic.3.96
; π. τοῦ ἐνεστῶτος continuance of the present, A.D.Synt.252.4 ; ἐν παρατάσει γενέσθαι τοῦ τρέχειν continue to run, ib.273.17 ;εἰ ἐν π. χρόνου τὸ εὐδαιμονεῖν Plot.1.5t
it. ; παρ' ὃ ἡ κίνησις τὴν π. ἔχει, of time, Id.3.7.8, cf. 3.6.17 ;τὸ ἀεί φαμεν παράτασιν ἔχειν Dam.Pr. 298
.b π. δοῦναί τισι grant them an extension of time for payment, PTeb.37.8 (i B. C., pl.).II Gramm., time of the tempus imperfectum (cf. παρατατικός), A.D.Synt.70.27, EM472.22, Eust.19.28 ; opp. ἐνεστὼς χρόνος, A.D.Adv.124.5.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > παράτασις
- 1
- 2
См. также в других словарях:
ενεστώς — ώσα, ώς (AM ἐνεστώς, ῶσα, ώς) (μτχ. παρακμ. τού ενίστημι ως ουσ.) χρόνος τού ρήματος που δηλώνει ότι η πράξη γίνεται στο παρόν και διαρκεί … Dictionary of Greek
ἐνεστώς — ἐνίστημι put perf part act masc nom/voc sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ενίστημι — (AM ἐνίστημι) [ίστημι] 1. (μτχ. παρακμ.) ενεστώς, ώσα. ώς ο παρών, ο τρέχων, ο διανυόμενος 2. (μτχ. παρακμ. ως ουσ.) γραμμ. ενεστώς* νεοελλ. μέσ. 1. ενίσταμαι υποβάλλω ένσταση, εναντιώνομαι, αντιτίθεμαι, αντιτάσσομαι 2. (δικαν. όρος) «ενίσταμαι… … Dictionary of Greek
Ancient Greek grammar — is morphologically complex and preserves several features of Proto Indo European morphology. Nouns, adjectives, pronouns, articles, numerals and especially verbs are all highly inflected. This article is an introduction to this morphological… … Wikipedia
Древнегреческий язык — Самоназвание: ἡ Ἑλληνικὴ γλῶσσα … Википедия
Древне-греческий язык — Древнегреческий язык Самоназвание: ἡ Ἑλληνικὴ γλῶσσα Страны: Восточное Средиземноморье Статус: классический Вымер … Википедия
Древнегреческий — язык Самоназвание: ἡ Ἑλληνικὴ γλῶσσα Страны: Восточное Средиземноморье Статус: классический Вымер … Википедия
ίστημι — ἵστημι (ΑΜ) 1. τοποθετώ όρθιο κάτι, στήνω («ἔγχος μέν ῥ ἔστησε φέρων πρὸς κίονα» Ομ. Ιλ.) 2. (για ανδριάντες, οικοδομές, τρόπαια) ιδρύω, εγείρω («ἔστησε τρόπαια») μσν. (το μέσ.) ἵσταμαι 1. είμαι όρθιος, στέκομαι 2. (για οικοδομήματα) υψώνομαι,… … Dictionary of Greek
αντιχρονισμός — ο 1. (Γραμμ.) η χρήση ενός χρόνου με σημασία άλλου, π.χ. ἥκω (ενεστώς με σημασία παρακειμένου) 2. (Μουσ.) ο φθόγγος που ακούγεται σε ασθενές μέρος του μέτρου χωρίς όμως ν ακούγεται στο ισχυρό που ακολουθεί … Dictionary of Greek
ανύω — ἀνύω κ. ἀνύτω ή ἁνύτω κ. ἄνυμι (Α) 1. εκτελώ, φέρνω σ ένα τέλος, επιτελώ («ἤνυτο δ ἔργον», Όμηρος «οὐδὲν ἤνυε», Ηρόδοτος) 2. κατορθώνω κάτι, πετυχαίνω κάτι που με συμφέρει 3. τελειώνω, καταναλίσκω, εξαφανίζω («ἐπεὶ δή σε φλὸξ ἤνυσεν» αφού σ… … Dictionary of Greek
γουριώ — ( άω) ουρλιάζω. [ΕΤΥΜΟΛ. Ενεστώς σχηματισμένος από τον αόριστο του γουριάζω] … Dictionary of Greek